1. Hogyan jutnak fel a talajon gyártott mesterséges jégmagok a zivatarfelhőbe?

A zivatarfelhő a talaj közeli 1-2 km-es rétegből feláramló párás-meleg levegőből alakul ki. Amikor ez a levegőréteg feláramlik viszi magával az általunk gyártott sok-sok billiónyi ezüst-jodid kristályt, melyek mesterséges jégmagként szolgálnak a felhőben.

2. Esett a jég a falunkban, nem működtek jól a jégelhárító berendezések?

A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, lényegében megfelezi, jó esetben harmadolja, de nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását. Az aktuális időjárási folyamatok (a függőleges légrétegződés labilitása, páratartalom, áramlási viszonyok, frontok) határozzák meg a zivatarfelhők ’jégeső gyártási ’ képességeit. Akár 3-6 cm átmérőjű jégszemek is létrejöhetnek, ezek fele-harmada is nagy (sajnos).

3. Miért nem működik egész Magyarországon jégelhárítás?

Már működik. A NEFELA Egyesülés szakmai segítségével, a Nemzeti Agrárkamara keretén belül 2018-ban 1.8 milliárd forintos úniós beruházással magvalósult az egész országot lefedő talajgenerátoros jégeső-elhárítás.

4. Éjszaka is eshet jég?

Igen, ritkán. Általában hidegfrontok hatására. Találkoztunk már éjjel egykor, meg hajnali 5 órakor is hatalmas jégesővel.

5. Miért épp a legmelegebb napokon esik jég?

A hatalmas zivatarfelhők kialakulásához kedvező a talaj közeli nagy felmelegedés, de általában nem a legmelegebb napokon van jégeső. A legmelegebb napok ugyanis anticiklonális időjárási helyzetekben szoktak létrejönni, ekkor pedig felhő sincs az égen.

6. Az aceton elég veszélyes anyag, nem káros a környezetre?

Az általunk használt reagens anyag acetonban feloldott ezüst-jodid. Tűz- és robbanásveszélyes, az emberi szervezetbe jutva mérgező, hasonló a benzinhez. Ezt mi elégetjük, az égéstermék pedig széndioxid, vízgőz és ezüst-jodid kristály lesz. Ezek egyike sem mérgező. Induláskor megvizsgáltattuk a tevékenységet az akkori KÖJAL-lal és ez alapján kaptuk meg a működési engedélyt. Európában több évtizede nagyon sok helyen használják ezt az eljárást pl. Franciaországban 1955 óta.

7. A generátorok elzavarják a felhőket és emiatt nem esik az eső.

A jégelhárításban használt ezüst-jodid kristály gyártó generátorok egy-egy évben 150-280 órát üzemelnek, általában az összes egyszerre. Ez idő alatt az egyik faluban esik az eső a másikban nem, a generátorainktól teljesen függetlenül. Szerencsére nem vagyunk képesek elkergetni a felhőket, hiszen a kisebb zivatarfelhőkben is 10 ezer tonna víz van, a nagyobbakban pedig 100 ezer tonna víz is felhalmozódik. Az általunk gyártott mesterséges jégmagok kicsit növelhetik a kihullható csapadék mennyiségét, mert segítik a parányi felhőelemek növekedését csapadékelem méretűvé.

8. A mi falunkban nincs jégelhárító berendezés, akkor mi nem is vagyunk ’védve’?

A jégkárcsökkentés azon az elven működik, hogy rengeteg mesterséges jégmagokat gyártunk, melyek a szelek szárnyán elkeverednek az alsó 2 km-es rétegben, majd a kialakuló zivatarfelhő felszippantja. Közben persze a zivatarfelhő is mozog, áthelyeződik, mire a csapadék hullik belőle akár 20-30 km-rel is odébb kerülhet. Ebből látható, hogy az éppen felettem lévő zivatarfelhő csapadékképződését a 20-30 km-rel odébb lévő dolgok határozhatják meg, éppen ezért a generátorok hálózatát kell üzemeltetni. A generátorokat kb. 10*10 km-es rácshálózatba érdemes telepíteni. Lásd generátorhálózat térkép.